Magánnyugdíjpénztár, Önkéntes nyugdíjpénztár

Tájékoztató az AEGON Önkéntes Nyugdíjpénztár 2011. évi befektetési eredményeiről

Mi történt a világ befektetési piacain 2011-ben?

• 2011 első féléve erősre sikerült, a fejlett piaci részvényindexek 3 éves új csúcsokat értek el, a dollár gyengülése pedig a feltörekvő piaci befektetéseknek is kedvezett. 
• Nyárra a lendület kifulladt, a fókuszba a globális növekedés lassulása, valamint a görög államcsőd került.
• Augusztusra a tőzsdék mélyrepülésbe fordultak, és az Egyesült Államok leminősítése kapcsán kialakuló eladási hullám másfél év részvénypiaci emelkedését törölte el. Gyakorlatilag az összes tőzsde zuhant a hónap során, számos index történetének legjelentősebb változását szenvedte el. 
• A részvénypiaci visszaesés az év vége felé valamelyest enyhült, különösen az Egyesült Államokban.
• Decemberre a globális gazdasági környezet romlása megállt, noha a fejlett világot jellemző adósságállomány fenntarthatósága és a növekedési kilátások körüli jelentős aggodalom fennmaradt.

Milyen hatása volt ezeknek a pénztári portfóliókra?

• Az első félévben hazai fronton is inkább a kedvező hírek domináltak, a korábban szkeptikus befektetők pozitívan szemlélték a hazai költségvetési folyamatokat és a sikeres devizakötvény-kibocsátást.
• A részvénypiaci visszaesés hazánkat sem kerülte el, így az év második felében a BUX index lejtmenetbe kezdett. Bár az év utolsó időszakában némi korrekció még megfigyelhető volt, a BUX index értéke az év egésze során 22 százalékkal csökkent. A nemzetközi és hazai részvénypiacok teljesítménye összességében jelentősen rontotta a pénztári portfóliók tavalyi eredményét.
• A negyedik negyedévben a Magyarország körüli sajtóhírek rendkívül aggasztóak voltak, a végtörlesztés, valamint a jegybanktörvény körüli küzdelem új mélypontra küldte a forint árfolyamát és megnövelte az államcsőd-kockázatot. Ennek következtében a magyar állampapírok hozamainak kedvezőtlen alakulása év végére gyakorlatilag eltörölte az év első háromnegyed évének eredményeit.
• A kedvezőtlen globális piaci hangulatnak köszönhetően a vállalati kötvény portfóliók a magas felárak ellenére sem igazán tudtak javítani 2011-ben a pénztári hozamokon.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kimutatott hozamértékek csak azt mutatják, hogy 2011. december 31-én mennyi volt a befektetés aktuális értéke az előző évhez képest, mennyiért tudta volna a vagyonkezelő eladni az értékpapírokat, ha a tag kifizetést (nyugdíjszolgáltatást) kért volna.

A vonatkozó jogszabály nem teszi lehetővé a fentiektől eltérő időszakokra vonatkozó hozamok közlését, de az alábbi grafikonon szemléltethetjük, hogy az év vége óta eltelt közel másfél hónapos időszakban gyakorlatilag visszanyertük az átmeneti veszteségeket, mely globális és hazai tényezőknek egyaránt köszönhető.

Hogyan hozhatnak veszteséget egy adott évben az állampapírok?

A 2011. évi nyugdíjpénztári befektetések nagyobb részét adó állampapírok a rövidtávon is biztonságosabb pénzügyi befektetések közé tartoznak. Noha az állampapírok – mint államilag garantált befektetések – alacsony kockázattal bírnak, hosszú lejárat esetében az árfolyamuk – de nem a lejárati kifizetés biztonsága – ki van téve a tőkepiacot befolyásoló tényezőknek, és ennek megfelelően áruk a lejáratuk pillanatáig napi szinten változik. Amennyiben a pénz- és tőkepiaci elvárt hozam megnő az állampapír névleges hozamához képest, akkor az értékpapír árfolyama lecsökken, befolyásolva ezzel a nyugdíjpénztári portfóliók napi értékét is. Ez történt 2008-ban és 2011-ben is. 2011-ben a nyugdíjpénztárak jó részének állampapír vagyona veszteséget termelt. Ez a látszólagos negatív hozam azonban átmeneti mindaddig, amíg a befektető nem dönt úgy, hogy a hullámvölgy időszakában értékesíti a tulajdonában lévő állampapírokat és nem vár az árfolyam emelkedésére. Ezért nagyon fontos, hogy a pénztártag ilyen időszakban lehetőleg kerülje el a szolgáltatás igénybe vételét, az éppen alacsonyan értékelt eszközök eladását.

Fontos kiemelnünk, hogy a gazdasági fejlődés természetes velejárói az időszakos visszaesések, melyeket épp ilyen törvényszerűen követnek fellendülések. Nagy valószínűséggel a növekedési időszak idővel helyreállítja az időszakos hozamveszteségeket. Például a 2008-as év negatív hozamait követően 2009-ben pozitív, kétszámjegyű hozamokat értünk el tagjaink befektetésein, 2010-ben pedig szintén infláció feletti hozamokkal gyarapítottuk tagjaink vagyonát. A nyugdíjpénztárak esetében tehát mind a kiemelkedően jó, mind a rendkívül alacsony éves hozam csalóka lehet. A nyugdíjpénztári tagság ugyanis jellemzően hosszú távú befektetés, amelytől 20–40 éves távon várható el kedvező hozam, a lehető legnagyobb biztonság mellett. Ilyen időtávon a kiugróan jó és rossz éves adatok általában kiegyenlítik egymást. A nyugdíjpénztárak teljesítményét tehát csak hosszabb időszakokra érdemes és lehet értelmezni.

Befektetéseinek árfolyamáról naponta tájékozódhat honlapunkon, az Eszközalap árfolyamok menüpont alatt, és honlapunkon megtalálja Befektetési Politikánkat is. Felmerülő további kérdéseivel kapcsolatban ügyfélszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésére a 06 1 477 4890 es telefonszámon, hétfőtől péntekig 8–18 óra között, csütörtökönként 20 óráig.