A magyar nyugdíjrendszer felépítése

Magyarországon az időskori megélhetés - a társadalmi szolidaritáson alapuló, – az egységes állami nyugdíjrendszeren és az önkéntesen működő intézményeken alapszik.

Magyarországon az időskori megélhetés – a társadalmi szolidaritáson alapuló, – az egységes állami nyugdíjrendszeren és az önkéntesen működő intézményeken alapszik.

Az állami nyugdíjrendszer működési elve

A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy az aktív dolgozók által kötelezően befizetett nyugdíjjárulék felosztásra kerül a nyugdíjasok között.

Ehhez a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételét alapvetően kéttípusú befizetés biztosítja:

  1. A munkáltató a munkavállaló bruttó bére után 2018-ban 19,5%-os fizetett szociális hozzájárulási adót fizet be, míg
  2.  a munkavállaló bruttó jövedelméből 10%-os egyéni nyugdíjjárulék kerül levonásra és befizetésre.

Az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer működési elve

Az időskori megélhetés biztosításának egyik eleme az önkéntes nyugdíjpénztár, amely segítségével nyugdíjba vonuláskor képesek lehetünk megőrizni az aktív éveinkben megszokott életszínvonalat.

Az önkéntes nyugdíjpénztár

  • Az egyéni befizetéseket, a munkáltatói hozzájárulásokat (tagdíjakat), adományokat gyűjti a tagok egyéni számláin, azokat befekteti, és hozammal gyarapítja.
  • Tőkefedezeti elven működik, azaz a tagok várható nyugdíjszolgáltatása (tőkéje) az egyéni számlára érkező befizetésektől, az összegyűjtött vagyonon elért hozamoktól függ, és más pénztártagok befizetéseitől nem.
  •  Célja a minél magasabb összegű nyugdíjszolgáltatás biztosítása a pénztárban takarékoskodó tagjainak.
  •  A minimális vagy más néven egységes tagdíj fizetése kötelező. Magasabb összegű befizetésről (havi, vagy negyedéves rendszerességgel, vagy eseti jelleggel) a pénztártagok maguk dönthetnek.

Az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés lehet:

  • Egyéni tagdíj: a tagok a saját jövedelmükből, illetve egyéb bevételeikből fizetik a tagdíjat, amelyet – a feltételek fennállása esetén – adó-visszatérítéssel is növelhetnek.
  • Munkáltatói tagdíj: a tag munkáltatója részben vagy egészben átvállalhatja a tagdíjfizetést, és munkáltatói hozzájárulást fizethetnek a munkavállalójuk részére.
  • Cafeteria: a tagok a munkáltató által biztosított cafeteria keretből is fizethetik tagdíjukat, ezzel is növelve a majdani nyugdíjszolgáltatás összegét.
  • Adomány: természetes vagy jogi személy (pl. a munkáltató) rendszeres vagy eseti jelleggel adományt nyújthat. A munkáltatók tehát a pénztárak támogatói is lehetnek úgy, hogy pénzbeli adományokat nyújthatnak a pénztár alapszabályában meghatározott tagsági kör (pl. a saját munkavállalóik) számára.

Belépés az önkéntes nyugdíjpénztárba

A nyugdíjpénztár tagja lehet az a természetes személy, aki:

  • A 16. életévét betöltötte (felső korhatár nincs, nyugdíjas is beléphet!), és
  • a belépési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezi tagsági jogviszonyának létrejöttét, és
  • az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően ismeri el, amellyel az egységes tagdíj megfizetését vállalja (jelenleg havi 5000 Ft).

Egyszerre több önkéntes nyugdíjpénztárban is létesíthető tagsági jogviszony, és lehetőség van az egyik önkéntes nyugdíjpénztárból átlépni egy másikba.

A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez:

  1.  a várakozási idő letelte után (tagsági jogviszony létesítésétől számított 10 év után), vagy
  2.  a nyugdíjkorhatár betöltése után nyugdíjszolgáltatásként juthat hozzá.

Ez azt jelenti, hogy belépéskor tudomásul kell venni azt, hogy a nyugdíjcélú megtakarítás csak bizonyos idő letelte után érhető el.

A nyugdíjkorhatár betöltésének minősül, ha a pénztártag a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, továbbá az az időpont, amelytől öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül, vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül.

Azok a pénztártagok, akik részére 2012. január 1-jét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, szintén jogosultak nyugdíjszolgáltatás igénybevételére.
A 2012. december 31-ét követően belépő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás adómentes, ha a tag legalább 10 éves tagsági jogviszonnyal rendelkezik (Pl. 2013.01.01-én belépő pénztártag adómentes nyugdíjszolgáltatást legkorábban 2023.01.01-jét követően igényelhet), illetve ha a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság nem rokkanttá nyilvánítás alapján keletkezett.

Rendelkezés az adóról, az adó-visszatérítés

  • Az önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett egyéni tagdíjak és támogatói adományok után adó-visszatérítés vehető igénybe.
    mértéke a befizetett egyéni tagdíjak, valamint az egyéni számlán jóváírt támogatói adomány 20%-a.
  • a maximális adó-visszatérítés összege 150 000 Ft, amennyiben az önkéntes kölcsönös egészségpénztári befizetései után nem nyilatkozott adó-visszatérítésről. Ha a magánszemély az önkéntes pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági és a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik az adó-visszatérítésről, akkor az adóhatóság által átutalt összeg együttesen nem haladhatja meg a 280 000 Ft-ot. A kedvezménynek nincs jövedelemnagyságtól függő korlátja!

Az adó-visszatérítés összegét a tag önkéntes pénztári számlájára utalja a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal), az erre vonatkozó rendelkezés esetén.

Felügyelet

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tevékenységét az MNB Pénzügyi Felügyelete folyamatosan ellenőrzi.