A nemzetközi részvények árfolyamának alakulása 2021-ben:

Ahogyan a 2021-es év folyamán a hétköznapi életben, úgy a részvénypiacok esetében is két téma bírt kiemelkedő jelentőséggel: egyrészről az oltások széleskörűen elérhetővé válása, az ehhez kapcsolódó COVID-esetszámok alakulása, másrészről pedig az infláció.

  • A világ feszülten figyelte tavasszal, milyen hatékonysággal szorítja vissza az oltás a járványt az izraeli lakosság körében. Az oltások nem okoztak csalódást: 2021 nyarától – bár korlátozott mértékben – visszakaphattuk régi életünket. Az év során ugyanakkor egyértelművé vált, a járvány a korábban vártnál gyorsabban mutálódik, az első generációs oltások hatékonysága csökken, valamint az előzetes elképzelésekhez képest sűrűbben, akár 5-6 havonta kell emlékeztető oltást felvenni.
  • A gazdaságok újranyitásának, valamint a részben elhalasztott keresletnek, részben pedig a méretes fiskális támogató csomagoknak köszönhetően a fogyasztás lendületesen emelkedett, amellyel a kínálat sok esetben nem tudott lépést tartani, így a tavasz folyamán világossá vált, hogy a korábbi évek dinamikájánál magasabb inflációra kell felkészülni. A hirtelen megerősödő gazdasági aktivitás a nyersanyagáraknak sem tett jót, így a kőolaj árjegyzése a 2021-es év során mintegy 55%-os emelkedést mutatva 48 dollárról 75 dollárra emelkedett, hasonlóan a földgázzal, amely 47%-kal értékelődött fel.
  • A munkaerőpiac átalakulása (jelentős számú kieső, azonban vissza nem térő munkavállaló, különösen a nyugdíjkorhoz közelebb járó lakosság körében) a munkabérek emelkedése nyomán tovább fűtötte az áremelkedést. A tengeri szállítmányozás az egész év során akadozott Ázsia irányából, így az itt fellépő kereslet-kínálati egyensúlytalanságoknak köszönhetően egy 40 láb hosszú konténerhajó Shanghajból Rotterdamba szállításának költsége a koronavírus járvány időszak előtti évek 2000 dolláros átlagához képest egészen 14000 dollárig emelkedett.

A 2021-es év folyamán az említett folyamatoknak, illetve az extrém laza fiskális és monetáris környezetnek köszönhetően globálisan nagyon erős, trendfeletti reálgazdasági növekedésnek lehettünk szemtanúi, amelynek eredményeképp a fejlett részvénypiacok októberig nagyon alacsony volatilitással, érdemi visszaesés nélkül tudtak emelkedni.

Az őszi hónapok azonban több fronton is változást hoztak a részvénypiacok töretlen teljesítményében. Az energiakészletek alacsony szintje, a beköszöntő hidegebb idő, illetve a kínálati oldal szűkössége miatt az energiaárakban történő ugrás az addig hezitáló jegybankok kommunikációjában és döntéshozatalában is változást hozott. Régiónkban, –  a negyedik negyedévben – a magyar jegybankon kívül a lengyel, cseh, román monetáris döntéshozók is kamatemelési ciklusba kezdtek, de az amerikai jegybank (FED) is szigorított, havi eszközvásárlási programja tavaszig történő leállításáról döntött, és a kamatemelési ciklus 2022-ben történő megkezdése mellett is egyre több hang szólalt fel.

A monetáris szigorítást a részvénypiacok érezhetően – a vártnak megfelelően – negatívan fogadták, így a volatilitás az év utolsó 3 hónapjában megnőtt, és a korábbi jó hangulat is elromlott. A régiós kamatemelési ciklusból a növekedési szektorokkal ellentétben a bankszektor részvényei növekvő eredményekkel jöhetnek ki, így ezen részvények kiemelkedően teljesítettek az év végéhez közeledve. Összességében a 2021-es évről elmondható az, hogy a korábban jobban teljesítő növekedési papírok alulteljesítettek az emelkedő rövid-és hosszú hozamok, valamint a gazdasági felpattanáshoz köthető prociklikus szektorok alacsony súlya miatt.

Az év végi volatilitás ellenére kiemelkedő évet tudhattak maguknak a fejlett piaci részvények, az amerikai részvényindexek is jelentős mértékben emelkedtek, így az S&P index 27%-ot, az MSCI US Index 25%-ot emelkedett. Ez nagyrészben a vártnál erősebb, 47%-os amerikai eredménynövekedésnek, és a támogató jegybanki környezet miatt magas szinteken stabilizálódó értékeltségnek volt köszönhető. Az európai részvénypiacokat lefedő MSCI EU index valamivel gyengébb, azonban még így is közel 14%-os teljesítménnyel zárta az évet.

A feltörekvő piacokon nagyobb divergencia mutatkozott az országok, és régiók között. A világjárványt drákói szigorral kezelő Kína 2020-as évi felülteljesítése után a 2021-es évet közel 23%-os (dollárban számolt) veszteséggel zárta, azonban ehhez hozzátartozik az is, hogy a kínai környezet a fejlett országokban tapasztalható lazaság mellett inkább szigorodó volt. A Kínán kívüli feltörekvő országok szintén nagy eltérést mutattak mind a nyereségnövekedések, mind az árfolyamok vonatkozásában, így például a Taiwani részvényindex a 2020-as évi erős teljesítményét folytatva 2021-ben ismételten 23%-ot emelkedett, profitálva a globális chiphiányból. A török részvények a líra nagymértékű leértékelődése okán -31%-os dollárban számolt hozammal zártak.

A kötvénypiacok alakulása 2021-ben:

A 2021-es év kétségtelenül az infláció újraéledésének éve volt, ami egész évben rányomta bélyegét a kötvénypiacok teljesítményére.

Az év első felében a hazai állampapírárfolyamok csökkenésnek indultak, melyet főként a fejlett piacokon történő hasonló mozgások, valamint a korán kialakuló magasabb inflációs várakozások eredményeztek. Ekkor azonban még mindenki azt hangoztatta, hogy az infláció csupán átmeneti lesz, így nincs szükség olyan intézkedésekre, amivel lassítani kellene a folyamatot. A magyar jegybank azonban a májusi 5,1%-os éves áremelkedési ütem alkalmával felismerte, hogy ha nem lépnek időben, akkor könnyen elszabadulhat a pénzromlás üteme, így júniusban elkezdte az irányadó kamatok emelését. A kamatkondíciók folyamatos szigorításával a kötvények veszítenek értékükből, így egy hosszantartó kamatemelési ciklus negatívan hat a kötvénypiacokra. Nyáron a koronavírus miatt bevezetett korlátozások fokozatos feloldásával az infláció is némileg lassulni tudott, és a forint euróval szembeni árfolyama is erősödött. Az ősz és ezzel a koronavírus újabb hullámának beköszöntével azonban a kockázatok is felerősödtek. A jegybank az infláció emelkedése és a forint rekordszintre (370,2) gyengülése miatt nagyobb mértékű szigorításra kényszerült, amely a kötvényárfolyamok további esését eredményezte. A jegybank a kamatemelésen kívül fokozatosan leépítette kötvényvásárlási programját is, amellyel a hosszabb lejáratú kötvények árfolyamát próbálta eddig stabilan tartani. Az év vége beköszöntével pedig a fejlett piaci jegybankok is elkezdték bejelenteni szigorító intézkedéseiket, ezzel további kockázatokat okozva a kötvénypiacoknak.  Habár a jegybank minden erejével, minden intézkedésével az infláció leszorításán dolgozott, a kormány a 2022-es választások miatt nem csökkentette a kormányzati kiadásokat, sőt további lakossági fogyasztást ösztönző intézkedéseket vezetett be. Ezzel azonban nemhogy elősegítették volna az infláció megfékezését, de tovább gyorsították azt.

A befektetői piac hatása a nyugdíjpénztári hozamokra

A hazai állampapírpiac rendszerváltás utáni történetének legrosszabb évét zárta, ami a magas állampapír súllyal rendelkező választható portfóliók teljesítményére negatívan hatott. A magasabb részvényhányaddal rendelkező portfóliók pozitívan zártak köszönhetően a tőkepiac kiemelkedő eredményének.

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítás hosszabb távra szóló befektetési forma, ezért teljesítményét is csak hasonló időszakra érdemes értelmezni. Egy-egy rosszabb hozamú év visszaesését hosszabb távon várhatóan kiegyenlítik az átlag feletti esztendők.

Jól mutatják ezt a 10 és 15 éves átlagos nettó hozamráták, melyekből látható, hogy Pénztárunk kifejezetten jól, az inflációt meghaladóan teljesített. A 10 éves átlaghozamot és inflációt tekintve hosszú távon magas, 3,66-10,66% hozamokkal gyarapítottuk tagjaink nyugdíjcélú megtakarítását, dacára a befektetési piac kedvezőtlen hatásainak.

Befektetéseinek árfolyamáról naponta tájékozódhat honlapunkon, a Portfóliók és hozamok menüpont alatt, és honlapunkon megtalálja Befektetési Politikánkat is. Felmerülő további kérdéseivel kapcsolatban ügyfélszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésére a 06-1-477-4890-es telefonszámon, hétfőtől péntekig 8–16 óra között, csütörtökönként 20 óráig.