Aegon Nemzetközi Nyugdíjkutatás 2019

A nemzetközi Aegon csoport 2012 óta végez kutatást az emberek nyugdíjjal kapcsolatos attitűdjeiről és felkészültségéről.

Jelenleg 15 ország több mint 15.000 aktív, illetve már nyugdíjas megkérdezett részvételével. A kutatás személyes, számos témát felölelő interjú módszerével készül minden év januárjában és februárjában.

Az Aegon kifejlesztett egy nyugdíjra való felkészültséget mérő indexet – Aegon Retirement Readiness Index (ARRI). A mutató öt szempontot vizsgál súlyozva – a felelősséget, a tudatosságot, a megértést, a tervezést és a megtakarítást.

Milyen tényezőkből adódik az ARRI pontszám?

Az ARRI 0-tól 10-ig terjedő skálán méri a nyugdíjfelkészültséget. Magas pontszám a 8-10, közepes pontszám a 6-7,9, és alacsony pontszám a 6 alatti. A 15 vizsgált országból kilenc ért el alacsony pontszámot, köztük Magyarország is (5.3).

A kutatás tanúsága szerint világszerte a megkérdezettek csaknem negyede (24 százalék) aggódik a jelenlegi egészségi állapota miatt, és 43 százalék aggódik amiatt, hogy vajon milyen állapotban lesz idős korában. Arra számítanak, hogy 80 éves korukig fognak élni, és ebből 75 éves korukig jó egészségben. Következésképpen arra készülnek, hogy öt évet megrendült egészségi állapotban kell eltölteniük. Magyarországon és Franciaországban a legpesszimistábbak az emberek, ott a megkérdezettek arra számítanak, hogy az utolsó 10 évüket rosszabb egészségi állapotban élik le.

Világszerte a dolgozók csupán 29 százaléka kifejezetten vagy nagyon magabiztos azzal kapcsolatban, hogy nyugdíjas korában is kényelmes életet élhet majd. Arra számítanak, hogy nyugdíjas éveik alatt a jelenlegi jövedelmük körülbelül kétharmadát (68 százalékát) kell majd pótolniuk.

Ugyanakkor csupán 25 százalék érzi úgy, hogy jó úton halad az ilyen szintű nyugdíjas kori jövedelem felé. Ezek a megállapítások arra a hallgatólagos egyetértésre engednek következtetni a dolgozók körében, hogy nyugdíjtervezésük nem éri el a szükséges szintet.

A nyugdíjfelkészültség Öt Alappillére

 

1. Korán kezdj el takarékoskodni, és életmódszerűen rakosgass félre!

A kutatás 2012-es kezdete óta az eredmények többször bebizonyították, hogy a legbiztosabb út a nyugdíjfelkészültség felé az életmódszerű takarékoskodás, amikor folyamatosan gondoskodunk róla, hogy félretegyünk valamit a nyugdíjas éveinkre.

 2. Készíts írott nyugdíjstratégiát!

Ha időt szakítanak tervük írásban való lefektetésére, az emberek könnyebben megértik a céljaikat, a nyugdíjra való felkészülésüket és az azzal kapcsolatos elképzeléseiket, valamint hogy jó úton haladnak-e a céljaik megvalósítása felé. Aggodalomra ad okot, hogy világszerte csupán a dolgozók 16 százaléka rendelkezik írásos tervvel, és van ahol még ennyi sem: Magyarországon 7 százalék.

Számos ember nem gondol bele abba, hogy a nyugdíjas évei alatt milyen egészségügyi költségei fognak keletkezni. Világszerte a megkérdezetteknek kevesebb, mint a fele (48 százalék) kalkulál ilyen kiadásokkal, Magyarországon a megkérdezettek csupán 36%-a.

3. Készíts tartaléktervet a váratlan eseményekre!

A kutatás tanúsága szerint sokan (39 százalék) előbb mentek nyugdíjba, mint tervezték. Ennek a leggyakoribb oka (34 százalék) egészségügyi. És mégis, világszerte a dolgozóknak csupán 35 százaléka rendelkezik tartaléktervvel arra az esetre, ha a tervezett nyugdíjba vonulás előtt abba kell hagynia a munkát.

4. Válts egészséges életmódra!

Az egészséges életmód talán a legjobb tartalékterv, és fontos szerepet játszik a kényelmes és aktív nyugdíjas évekre való felkészülésben. Csökkentheti annak is a kockázatát, hogy egészségügyi okból korán szükségessé váljon nyugdíjba vonulnia, késleltetheti egészsége romlását, így nyugdíjasként kevesebbet kell majd költenie orvosi ellátásra és a kapcsolódó szolgáltatásokra.

5. Barátkozz meg az élethosszig tartó tanulással!

Az élethosszig tartó tanulás előmozdítása érdekében meg kell oldani a dolgozók szakmai képzését és átképzését, hogy alkalmazkodni tudjanak a munkaerőpiac változó követelményeihez, és a lehető legtovább aktívak maradhassanak. Különösen fontos a fizikai dolgozók számára, akik idősebb korukban esetleg már nem képesek ellátni a megszokott munkájukat.

A pénzügyi jártasság szintén nélkülözhetetlen tudás, hiszen a pénzügyi fogalmak alapos ismerete mindenképpen hozzásegít a tájékozott döntések meghozatalához.

A kutatásból kiderül: az emberek világszerte arra számítanak, hogy teljes nyugdíjas kori jövedelmük 46 százalékát, tehát a legjelentősebb majdani jövedelemforrásukat az állam (azaz a társadalombiztosítás) fogja szolgáltatni. Emellett nyugdíjjövedelmük 30 százalékát a saját megtakarításaikból, 24 százalékát pedig a munkaadói nyugdíjkonstrukciókból remélik. Várható, hogy a jövőben a legtöbb ország nagyobb hangsúlyt fog fektetni a személyes felelősségvállalásra.

Bár az egyének tisztában vannak vele, hogy a nyugdíjrendszerek és az egészségügyi rendszerek egyre kevésbé fenntarthatók, egyelőre mégsem tesznek meg mindent az egészségük megóvása és tartalékok felhalmozása érdekében. Csupán az emberek negyede biztos abban, hogy nyugdíjasként is tudja majd fedezni az egészségügyi kiadásait.

Összefoglalás

Az egyén aktívabb szerepet és nagyobb felelősséget kell, hogy vállaljon egészsége és anyagi biztonsága hosszú távú megőrzése terén.

Az anyagi biztonságban, aktívan töltött nyugdíjas korra való megfelelő felkészüléshez:

  • Számolja ki, mennyit kell félretennie! Tervezze meg és írja le a nyugdíjas éveire kigondolt stratégiát! Vegye számításba a megélhetési költségeket, az egészségügyi ellátást, a tartós gondozási igényt, az állami ellátásokat, és ne feledkezzen meg arról sem, hogy mibe kerül megvalósítani az álmait: utazás, családdal töltött idő, hobbik.
  • Szánjon időt a pénzügyi alapismeretek elsajátítására és megértésére. Használja a rendelkezésre álló online kalkulátorokat és tanulmányozza a különféle tájékoztatókat a nyugdíj-megtakarításokkal, a munkaadói és állami ellátásokkal kapcsolatban.
  • Korán kezdjen el takarékoskodni, és életmódszerűen tegyen félre: nagyobb hozamokra számíthat, és minimalizálja a piaci ingadozások nyugdíj-megtakarításaira gyakorolt hatását. A legegyszerűbb, ha a fizetésből vonják le rendszeresen.
  • Legyen tartalékterve a váratlan eseményekre (pl. a házastárs halála esetén bekövetkező jövedelem-kiesésre, vagy azokra az esetekre, amikor valakinek rokkantság vagy valamilyen megbetegedés folytán idő előtt abba kell hagynia a munkát.)
  • Tartsa kordában az adósságait, és tartson külön megtakarítási számlát a váratlan eseményekkel kapcsolatos kiadásokra, hogy ne a nyugdíj-megtakarításaihoz kelljen hozzányúlni.
  • Éljen egészségesen és aktívan! (egészséges táplálkozás, testedzés, kerülje a káros szenvedélyeket – dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás –, ellenőriztesse rendszeresen egészségi állapotát)
  • Ne hagyja abba a tanulást! Tartsa naprakészen a szaktudását és tegyen szert új ismeretekre!

A teljes kutatást itt olvashatja el >>

A 2019. évi kutatás tartalma

  1. rész: A nyugdíj intézmények jövője 8
  2. rész: Az ideális nyugdíjkonstrukció újragondolása 14
  3. rész: Idősbarát közösségek 26
  4. rész: Az új társadalmi közmegegyezés kimunkálása 30
  5. rész: Ajánlások