Kezdje el még idén, és növelje a megtakarítását az extra 20% adó-visszatérítéssel!1
Tudatos fiatalkor, gondtalan nyugdíjas évek.
0%
Kamatadó-mentes megtakarítás3
20%
Adó-visszatérítés igényelhető idei befizetéssel.1
150 000 Ft
Maximálisan igényelhető adó-visszatérítés.1
750 000 Ft
Éves önkéntes pénztári befizetés, amivel a maximális adó-visszatérítés elérhető.1
900 000 Ft
Akár ekkora összeggel indíthatja a nyugdíjszámláját, ha még idén megteszi az első lépést.2
Hogyan hat a világjárvány a pénztári árfolyamok változásaira?
Szakértői vélemények és várakozások
Gondolkodjon távlatokban!
Fókuszban: a türelem.
A koronavírus járvány hatása komoly sokkhatást jelent a világgazdaságnak, amely az árfolyamok csökkenésében is megmutatkozik. A nyugdíjpénztári megtakarítás azonban hosszú távú befektetés, amely időszakban kimutathatók átmeneti negatív teljesítmények.
Ezek az átmeneti negatív teljesítmények csupán elméleti veszteséget jelentenek és a pénztártagokat mindaddig nem érinti, amíg szolgáltatási igényt nem nyújtanak be, ezért türelmes hozzáállást javaslunk.
ÁrfolyamrajzolóSávos költséglevonás
Pénztárunk sávos költséglevonást alkalmaz, ami azt jelenti, hogy az adott éves befizetés magasabb sávhatárba eső részéből alacsonyabb összeget vonunk le a Pénztár működésére. A legmagasabb sávban pedig már nincs levonás.4 A beérkező befizetéseket (pl. egyéni tagdíjak, adományok, munkáltatói befizetések) és egyéb bevételeket – az Alapszabályban meghatározottak szerint – az alábbi három alapba osztjuk szét.
Fedezeti alap
Ez az összeg kerül a pénztártag egyéni számlájára.
Működési alap
Ebből az összegből finanszírozzuk a Pénztár működési költségeit.
Likviditási alap
Ez az összeg általános tartalékként szolgál a Pénztár biztonságos működése érdekében.
| Sávhatárok az éves befolyt tagdíj alapján | Fedezeti alap (egyéni számla) | Működési alap | Likviditási alap |
|---|---|---|---|
| 0 – 10 000 Ft közötti tagdíjrész | 90% | 9,9% | 0,1% |
| 10 001 – 120 000 Ft közötti tagdíjrész | 94% | 6% | 0% |
| 120 001 – 240 000 Ft közötti tagdíjrész | 95% | 5% | 0% |
| 240 001 – 500 000 Ft közötti tagdíjrész | 97% | 3% | 0% |
| 500 001 – 1 000 000 Ft közötti tagdíjrész | 98% | 2% | 0% |
| 1 000 000 Ft feletti tagdíjrész | 100% | 0% | 0% |
Értékálló megtakarítás indexálással
Képzelje el, hogy 5 évvel ezelőtt elkezdett megtakarítani havonta
5000 Ft-ot. Ebből az összegből 2017-ben még 18 kg kenyeret tudott venni, 2021-ben azonban már csak 12 kg-ot, hiszen a kenyér ára – a KSH adatai szerint – az elmúlt 5 éves időszakban 44%-kal emelkedett! Vagyis ahhoz, hogy a megtakarításának az értéke ne csökkenjen a kezdeti 5000 Ft helyett ma már legalább 7185 Ft-ot kellene befizetnie az Önkéntes Nyugdíjpénztárba. Az indexálás választása esetén Pénztárunk évente felajánlja az egyéni tagdíjemelés lehetőségét, de Ön döntheti el, hogy befizetéseivel követi-e az infláció alakulását. Az indexálás mértéke az előző évi, KSH által közzétett éves fogyasztói árindex +2%. Az indexálás az Online ügyfélszolgálati fiókjában, az Ügyintézés/Tagdíjemelés menüben egyszerűen kiválasztható. A tagdíj összeg, illetve az indexálás a Változásbejelentő nyomtatványon is igényelhető, a „Tagdíjváltozás bejelentése” rovatban.
Nyugdíjba vonulás előtt
Egyszerűen hozzájuthat megtakarításához már a nyugdíjas évei előtt
10 év folyamatos tagság után
A számláján felhalmozott vagyont, vagy annak egy részét legalább 10 év folyamatos tagság után veheti fel.
Tőke alapú adózás
A kifizetés tőke része után a hatályos szabályok szerint adózik.
Adómentes hozam
Az elért hozam minden esetben adómentes.
Adózás: A várakozási idő (10 év) lejáratát követően teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetések esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) hatályos rendelkezései szerint a hozam adómentes bevétel, a hozamon felül kifizetett rész (tőke) egyéb jövedelemnek minősül, azzal a kiegészítéssel, hogy ezen kifizetéseknek csak meghatározott részét kell az egyéb jövedelem számításnál adóztatandó jövedelemként figyelembe venni:
Egyéb jövedelemnek minősülő, adóköteles kifizetés összegének meghatározása:
1. A 2007.12.31-ig jóváírt összegek tekintetében a kötelező várakozási időszak leteltének évében, és az azt követő évben a kifizetett összeg 100%-át kell jövedelemnek tekinteni. Az ezt követő években kifizetett szolgáltatás tekintetében az adóköteles kifizetés összegét a következők szerint kell megállapítani: A várakozási idő leteltét követő:
- 2. évben a kifizetett összeg 90%-át,
- 3. évben a kifizetett összeg 80%-át,
- 4. évben a kifizetett összeg 70%-át,
- 5. évben a kifizetett összeg 60%-át,
- 6. évben a kifizetett összeg 50%-át,
- 7. évben a kifizetett összeg 40%-át,
- 8. évben a kifizetett összeg 30%-át,
- 9. évben a kifizetett összeg 20%-át,
- 10. évben a kifizetett összeg 10%-át kell jövedelemként figyelembe venni. A várakozási idő leteltét követő 11. és az azt követő években pedig a kifizetett összeget már nem kell jövedelemként figyelembe venni.
2. A tagi számlára 2007.12.31-ét követően jóváírt tételek esetén a jóváírt tétel jóváírásának évétől számított
- 10. év letelte évében és az azt követő 1. évben kifizetett összeg 100%-át,
- a 10. év letelte évét követő 2. évben kifizetett összeg 90%-át,
- a 10. év letelte évét követő 3. évben kifizetett összeg 80%-át,
- a 10. év letelte évét követő 4. évben kifizetett összeg 70%-át,
- a 10. év letelte évét követő 5. évben kifizetett összeg 60%-át,
- a 10. év letelte évét követő 6. évben kifizetett összeg 50%-át,
- a 10. év letelte évét követő 7. évben kifizetett összeg 40%-át,
- a 10. év letelte évét követő 8. évben kifizetett összeg 30%-át,
- a 10. év letelte évét követő 9. évben kifizetett összeg 20%-át,
- a 10. év letelte évét követő 10. évben kifizetett összeg 10%-át kell jövedelemként figyelembe venni, a 10. év letelte évét követő 11. évben, és az azt követő években kifizetett összeget pedig már nem kell jövedelemként figyelembe venni.
3. Fentiek szerint megállapított adóköteles jövedelemnek, vagyis adóalapnak (szja tv. 47.§ (5)) minősül:
- 2021. évben: az adóköteles tőkerész 87%-a
- 2022.01.01-től az adóköteles tőkerész 89%-a
A 2022. évben kifizetett adóköteles szolgáltatások esetén az adóalap 15%-a személyi jövedelemadó-előlegként kerül levonásra.
Szociális hozzájárulási adót köteles fizetni a Pénztártag a kifizetett adóköteles összeg után. A szociális hozzájárulási adó mértéke:
- 2021. évben: 15,5%
- 2022.01.01-től: 13%
2022.01.01-től a szociális hozzájárulási adó alapja az adóköteles tőkerész 89%-a. A szociális hozzájárulási adó befizetését az adóévről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell dokumentálni és a személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig kell bevallani és megfizetni. (A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény: 29.§; A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény: 3. § (3), 18.§ (4) a) pont, 27. §).
Részkifizetés esetén a Pénztár kifizetésenként 3000 Ft ügykezelési költséget, valamint a kifizetés tényleges költségét (postai kifizetés, vagy a banki átutalás díját) vonja le. Kifizetési határidő: Amennyiben a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum a Pénztár rendelkezésére áll, az utolsó dokumentum beérkezésétől kezdődik a kifizetés teljesítésére nyitva álló határidő, az alábbiak szerint: A kifizetést legkésőbb a fordulónapot követő 8. munkanapig teljesíti a Pénztár. A fordulónap számítása: Amennyiben az igénylő fordulónapot nem jelölt meg, vagy a megjelölt fordulónap és az utolsó szükséges irat beérkezése között kevesebb, vagy egyenlő mint 10 munkanap van, úgy a fordulónap a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges utolsó irat beérkezését követő 10. munkanap. Amennyiben az igénylő a fordulónapot megjelölte, és az utolsó szükséges irat beérkezése és a megjelölt fordulónap között több mint 10 munkanap van, akkor a fordulónap az igénylő által megjelölt nap.
A kifizetést követően a Pénztár a kifizetés adatairól szóló elszámolási igazolást és adóigazolást küld a Pénztártag részére, melynek alapján a Pénztártag további kötelezettségeit teljesítheti.
FONTOS! Az Szja. törvény 44/A § (6) bekezdés értelmében adó-visszatérítésre nem jogosult az, aki, az adó-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja. Ez alól kivételt képeznek azon magánszemélyek akik nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagjai a Pénztárnak, ezért ők jogosultak az adó-visszatérítésre a tagsági jogviszony megszüntetése esetén is (Szja. törvény 44/A § (5)).
Nyugdíjba vonulás után
Személyre szabott megoldások
Szabadság a döntésben
A megtakarítása egy részét vagy akár az egészét is felveheti egy összegben: a döntés az Öné.
Éveken át tartó gondoskodás
Kérhet rendszeres járadékot 5-25 éves időtartamra.
Rugalmas megoldások
Lehetőséget biztosítunk a megtakarítás egy részének egy összegben, a fennmaradó részének járadékban való felvételére is.
A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjszolgáltatás formájában hozzájuthat.
Nyugdíjkorhatár betöltésének minősül: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár elérése, továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül.
A 2012. augusztus 1-jétől hatályos jogszabály módosítás alapján azon pénztártagok akik részére 2012. január 1-jét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül jogosultak a nyugdíjszolgáltatás igénybevételére.
A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy
- egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
- a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
- az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti.
A részleteket megtalálja az Alapszabályban.
Az adózási vonzatokról kérjük, olvassa el a következő pontot!
A 2013.01.01. előtt önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás során történő kifizetés ADÓMENTES.
A 2013.01.01 után önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás akkor válik ADÓMENTESSÉ
- ha a tag a belépés évétől számított 10. vagy azt követő év(ek)ben veszi igénybe,
- ha a tag nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága rokkanttá nyilvánítás miatt keletkezik.
Amennyiben a Pénztártag 2013.01.01. után lépett be a nyugdíjpénztárba és a fenti feltételek egyike sem áll fenn, úgy a kifizetett nyugdíjszolgáltatás tőke része ADÓKÖTELES kifizetésnek minősül. Ez a kifizetés az Szja törvény 28. § (1) bekezdés d) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, mely után 15% mértékű szja fizetési kötelezettség keletkezik. A kifizetés hozam része adómentes.
Átlépő Pénztártagok esetén a tagsági jogviszony kezdeti időpontjának az átadó önkéntes nyugdíjpénztárnál lévő tagsági viszony kezdeti időpontját kell figyelembe venni (folyamatos tagsági jogviszony megléte esetén).
Akciók
Helyezze biztonságba nyugdíjas éveit!
Lépjen be az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztárba és befizetésének 20%-át jóváírjuk nyugdíjszámláján!
Ajánljon minket!
Ajánlja az Aegon Önkéntes Nyugdíjpénztárt és támogatásáért megjutalmazzuk!
Tervezze újra megtakarítását!
Emelje meg a tavaly fizetett egyéni tagdíját 20%-kal, és akár 100.000 forintot is nyerhet Aegon nyugdíjszámlájára!
„Viszlát sárga csekk”
Válassza az online befizetést és nemcsak időt, kényelmet, hanem 150 000 Ft-ot is nyerhet!
1 Egyéni befizetései, vállalati befizetések (munkáltatói hozzájárulás, támogatói adomány) után 20%-os adó-visszatérítést igényelhet, évi legfeljebb 150 000 forintig, amelyet az egyéni megtakarítási számláján írunk jóvá.
FONTOS: az adó-visszatérítés csak az adott évben megfizetett összevont adóalapjának személyi jövedelemadója erejéig lehetséges.
Más megtakarításai után is járhat adó-visszatérítés, ebben az esetben a következő szabályokra figyeljen:
- Önkéntes pénztári (nyugdíj-, egészség- és önsegélyező pénztári együttesen) befizetések után évente összesen legfeljebb 150 000 forint lehet az adó-visszatérítés összege.
- Önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági és nyugdíjbiztosítási befizetések után évente összesen legfeljebb 280 000 forint lehet az adó-visszatérítés összege.
2 Pénztárunk sávos költséglevonást alkalmaz az egyéni számlára kerülő befizetések esetében: az éves tagdíjbefizetés 0 – 10 000 Ft közötti részéből 10%, 10 001 – 120 000 Ft közötti részéből 6%, 120 001 – 240 000 Ft közötti részéből 5%, 240 001 – 500 000 Ft közötti részéből 3%, 500 001 – 1 000 000 Ft közötti részéből 2% kerül levonásra. Az 1 000 000 Ft feletti tagdíjrészből nincs levonás.
3 Az önkéntes pénztári megtakarításán jóváírt hozamot nem terheli adó- és járuléklevonás. Azaz felvétele esetén sem személyi jövedelemadót, sem egészségügyi hozzájárulást nem kell fizetnie.
4 A befizetések, alapok közötti megosztást a Pénztár Alapszabályában rögzítjük. Az egyes alapok közötti jóváírások, illetve azok mértéke az évek során – a Pénztár küldöttközgyűlésén hozott döntés szerint – változhat is.