KIFIZETÉS

Nyugdíjba vonulás előtt és után...

Nyugdíjba vonulás után Ön az alábbi módon juthat megtakarításához:

  • a megtakarítása egy részét vagy akár az egészét is felveheti egy összegben,
  • kérhet rendszeres járadékot 5-25 éves időtartamra,
  • lehetőséget biztosítunk a megtakarítás egy részének egy összegben, a fennmaradó résznek járadékban való felvételére is.*

*Részletek az Alapszabályban.

Hogyan juthatok a számlámon felhalmozódott összeghez nyugdíjasként?

A pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeghez a nyugdíjkorhatár elérése után nyugdíjszolgáltatás formájában hozzájuthat.

Nyugdíjkorhatár betöltésének minősül: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár elérése, továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül.

A 2012. augusztus 1-jétől hatályos jogszabály módosítás alapján azon pénztártagok akik részére 2012. január 1-jét megelőző kezdő nappal rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg,. a szolgáltatás igénylésének időpontjától függetlenül jogosultak a nyugdíjszolgáltatás igénybevételére…

A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy

  • egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy
  • a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy
  • az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti.

Az adózási vonzatokról kérjük, olvassa el a következő pontot!

Milyen adóvonzata van a nyugdíjszolgáltatásnak?

A 2013.01.01. előtt önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás során történő kifizetés ADÓMENTES.

A 2013.01.01 után önkéntes nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt létesítő tagok esetében a nyugdíjszolgáltatás akkor válik ADÓMENTESSÉ

  • ha a tag a belépés évétől számított 10. vagy azt követő év(ek)ben veszi igénybe,
  • ha a tag nyugdíjszolgáltatásra való jogosultsága rokkanttá nyilvánítás miatt keletkezik.

Amennyiben a Pénztártag 2013.01.01. után lépett be a nyugdíjpénztárba és a fenti feltételek egyike sem áll fenn, úgy a kifizetett nyugdíjszolgáltatás tőke része ADÓKÖTELES kifizetésnek minősül.  Ez a kifizetés az Szja törvény 28. § (1) bekezdés d) pontja alapján egyéb jövedelemnek minősül, mely után 15% mértékű szja fizetési kötelezettség keletkezik. A kifizetés hozam része adómentes.

Átlépő Pénztártagok esetén a tagsági jogviszony kezdeti időpontjának az átadó önkéntes nyugdíjpénztárnál lévő tagsági viszony kezdeti időpontját kell figyelembe venni (folyamatos tagsági jogviszony megléte esetén).


Nyugdíjba vonulás előtt Ön az alábbi módon juthat megtakarításához:

Az egyéni számláján felhalmozott vagyont, vagy annak egy részét, legalább 10 év folyamatos tagság után veheti fel. A kifizetés tőke része után a hatályos jogszabályok szerint adóznia kell, viszont a hozam minden esetben adómentes.

Letelt a 10 év tagsági viszonyom, felvenném az önkéntes nyugdíjpénztári számlámon lévő összeget.
Ezt hogyan tehetem meg?

A Pénztártag a 10 év várakozási idő letelte után, de még a nyugdíjkorhatár elérése előtt választhat, hogy

  • a Pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, vagy
  • a pénztártagságát folytatja, és – legfeljebb háromévente egy alkalommal – az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, vagy
  • a Pénztárból kilép (teljes megtakarítását felveszi, és tagsági jogviszonyát megszünteti), vagy
  • tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévő összeget a Pénztárban hagyja.

Telefonon vagy írásban történő kérésére Ügyfélszolgálatunk kiküldi Önnek a szolgáltatás igényléséhez szükséges, megfelelő nyomtatványt. A nyomtatvány elérhető a Dokumentumtárban.

Amennyiben a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum a Pénztár rendelkezésre áll, az utolsó dokumentum beérkezésétől kezdődik a kifizetés teljesítésére nyitva álló határidő, az alábbiak szerint: A kifizetést legkésőbb a fordulónapot követő 8. munkanapig teljesíti a Pénztár. A fordulónap számítása: Amennyiben az igénylő fordulónapot nem jelölt meg, vagy a megjelölt fordulónap és az utolsó szükséges irat beérkezése között kevesebb, vagy egyenlő mint 10 munkanap van, úgy a fordulónap a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges utolsó irat beérkezését követő 10. munkanap. Amennyiben az igénylő a fordulónapot megjelölte, és az utolsó szükséges irat beérkezése és a megjelölt fordulónap között több mint 10 munkanap van, akkor a fordulónap az igénylő által megjelölt nap.

Ennél a szolgáltatás típusnál attól függően, hogy a Pénztártag mikor, és a megtakarításának mely részét veszi fel (hozam vagy tőke), adó és járulékfizetési kötelezettség is felmerülhet. A hozam adómentes bevétel (Szja 1. mell. 6.4. pont), míg a hozamon felüli rész (tőke) egyéb jövedelemnek minősül, a Szja tv. 28. § (1) bekezdése alapján.

Milyen adóvonzata illetve egyéb költsége van a 10 év utáni önkéntes nyugdíjpénztári kifizetésnek, ha az nem nyugdíjszolgáltatás?

Adózás: A várakozási idő (10 év) lejáratát követően teljesített, nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetések esetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja.) hatályos rendelkezései szerint a hozam adómentes bevétel, a hozamon felül kifizetett rész (tőke) egyéb jövedelemnek minősül, azzal a kiegészítéssel, hogy ezen kifizetéseknek csak meghatározott részét kell az egyéb jövedelem számításnál adóztatandó jövedelemként figyelembe venni:

Egyéb jövedelemnek minősülő, adóköteles kifizetés összegének meghatározása:

1. A 2007.12.31-ig jóváírt összegek tekintetében a kötelező várakozási időszak leteltének évében, és az azt követő évben a kifizetett összeg 100%-át kell jövedelemnek tekinteni. Az ezt követő években kifizetett szolgáltatás tekintetében az adóköteles kifizetés összegét a következők szerint kell megállapítani: A várakozási idő leteltét követő:

  • 2. évben a kifizetett összeg 90%-át,
  • 3. évben a kifizetett összeg 80%-át,
  • 4. évben a kifizetett összeg 70%-át,
  • 5. évben a kifizetett összeg 60%-át,
  • 6. évben a kifizetett összeg 50%-át,
  • 7. évben a kifizetett összeg 40%-át,
  • 8. évben a kifizetett összeg 30%-át,
  • 9. évben a kifizetett összeg 20%-át,
  • 10. évben a kifizetett összeg 10%-át kell jövedelemként figyelembe venni. A várakozási idő leteltét követő 11. és az azt követő években pedig a kifizetett összeget már nem kell jövedelemként figyelembe venni.

2. A tagi számlára 2007.12.31-ét követően jóváírt tételek esetén a jóváírt tétel jóváírásának évétől számított

  • 10. év letelte évében és az azt követő 1. évben kifizetett összeg 100%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 2. évben kifizetett összeg 90%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 3. évben kifizetett összeg 80%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 4. évben kifizetett összeg 70%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 5. évben kifizetett összeg 60%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 6. évben kifizetett összeg 50%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 7. évben kifizetett összeg 40%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 8. évben kifizetett összeg 30%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 9. évben kifizetett összeg 20%-át,
  • a 10. év letelte évét követő 10. évben kifizetett összeg 10%-át kell jövedelemként figyelembe venni, a 10. év letelte évét követő 11. évben, és az azt követő években kifizetett összeget pedig már nem kell jövedelemként figyelembe venni.

3. Fentiek szerint megállapított adóköteles jövedelemnek, vagyis adóalapnak (szja tv. 47.§ (5)) minősül:

  • 2019.01.01-től 2019.06.30-ig: az adóköteles tőkerész 84%-a,
  • 2019.07.01-től 2019.12.31-ig: az adóköteles tőkerész 85%-a
  • a 2019. évben kifizetett adóköteles szolgáltatások esetén az adóalap 15%-a személyi jövedelemadó-előlegként kerül levonásra.
  • Szociális hozzájárulási adót köteles fizetni a Pénztártag a kifizetett adóköteles összeg után. A szociális hozzájárulás mértéke:
    • 2019.01.01-től 2019.06.30-ig 19,5%
    • 2019.07.01-től 2019.12.31-ig: 17,5%
  •  2019.07.01-től a  szociális hozzájárulási adó alapja az adóköteles tőkerész 85%-a. A szociális hozzájárulási adó befizetését az adóévről szóló személyi jövedelemadó bevallásban kell dokumentálni és a személyi jövedelemadó bevallásra előírt határidőig kell bevallani és megfizetni. (A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény: 29.§; A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény: 3. § (3), 18.§ (4) a) pont, 27. §).

Részkifizetés esetén a Pénztár kifizetésenként 3000 Ft ügykezelési költséget, valamint a kifizetés tényleges költségét (postai kifizetés, vagy a banki átutalás díját) vonja le. Kifizetési határidő: Amennyiben a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum a Pénztár rendelkezésre áll, az utolsó dokumentum beérkezésétől kezdődik a kifizetés teljesítésére nyitva álló határidő, az alábbiak szerint: A kifizetést legkésőbb a fordulónapot követő 8. munkanapig teljesíti a Pénztár. A fordulónap számítása: Amennyiben az igénylő fordulónapot nem jelölt meg, vagy a megjelölt fordulónap és az utolsó szükséges irat beérkezése között kevesebb, vagy egyenlő mint 10 munkanap van, úgy a fordulónap a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges utolsó irat beérkezését követő 10. munkanap. Amennyiben az igénylő a fordulónapot megjelölte, és az utolsó szükséges irat beérkezése és a megjelölt fordulónap között több mint 10 munkanap van, akkor a fordulónap az igénylő által megjelölt nap.

A kifizetést követően a Pénztár a kifizetés adatairól szóló elszámolási igazolást és adóigazolást küld a Pénztártag részére, melynek alapján a Pénztártag további kötelezettségeit teljesítheti.

FONTOS! Az Szja. törvény 44/A § (6) bekezdés értelmében adó-visszatérítésre nem jogosult az, aki, az adó-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozattétel időpontjában önkéntes pénztárnak nem tagja. Ez alól kivételt képeznek azon magánszemélyek akik nyugdíjszolgáltatás igénylése miatt már nem tagjai a Pénztárnak, ezért ők jogosultak az adó-visszatérítésre a tagsági jogviszony megszüntetése esetén is (Szja. törvény 44/A § (5)).

Dokumentumtár >>

Ügyintézés

TELEFONON

Telefonos ügyfélszolgálatunk munkatársai hétfőtől-péntekig 8:00 – 16:00 óráig, csütörtökön 8:00 – 20:00 óráig fogadják hívását a 06-1-477-4890-es telefonszámon.

ONLINE

Intézze nyugdíjpénztári ügyeit kényelmesen, otthonából!

Online intézem ügyeim

SZEMÉLYESEN

Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségét itt találja. Várakoznia sem kell, ha előzetesen időpontot foglal.

Ügyfélszolgálati irodák

LEVÉLBEN

Aegon Magyarország Pénztárszolgáltató Zrt.

1399 Budapest, Pf.: 717

Tájékoztató a telefonos és online ügyfélszolgálaton igénybe vehető szolgáltatásokról >>